A kezdő című, 2015 –ös Robert De Niro – Anne Hathaway film (melyet Nancy Meyers rendezett), egy igazán kellemes, stílusos és habkönnyűnek nevezhető kis vígjáték, amivel mondjuk, feldobhatjuk valamelyik unalmasnak ígérkező szombat esténket. Nem az évszázad filmje, nem lehet rajta térdet csapkodva kacarászni és nagy ívű katarzis élményre se számítson senki; ugyanakkor… tudj’ isten, valahogy több van benne, mint első pillantásra tűnik. A sztori roppant egyszerű: egy sikeres, saját internetes cégét vezető - ugyanakkor végletekig agyonhajszolt – és mindig időhiánnyal küszködő - nő (Anne Hathaway) felvesz egy 70 éves nyugdíjas gyakornokot (Robert De Niro), akit kezdetben figyelemre sem méltat, majd lassan fokozatosan megkedvel és barátjává fogad.
A két főszereplő nem mutat fel világraszóló játékot, mégis valahogyan működik a film. Az idős gyakornok megjelenése (eleganciája), egyszerű viselkedése, becsületessége és szűkszavúsága nyugalmat - kiegyensúlyozottságot sugároz, amit azonnal érzékel a mindig rohanó üzletasszony. A férfi nem tolakszik, nem akar karriert elérni (az ő korában ennek már egyébként sem volna sok értelme), csupán segíteni akar, finoman, udvariasan, visszafogottan, egy végtelen életbölcsesség magabiztosságával. Lépésről lépésre megkedvelteti magát a fiatal nővel, miközben a szakmai tanácsokon túl, egy idő után már magánéleti segítséget is nyújt az egyre inkább gondjai alá merülő üzletasszonynak. A színészi alakítások hitelesek, De Niro önmagát adja (ez érezhető minden mozdulatán és arcjátékán is), Anne Hathaway pedig élvezhető játékkal, nagyszerűen „hozza” a maga karakterét. Bár a „Kezdő” nem egy Oscar-gyanús, és világraszóló színvonalú alkotás, rendelkezik egy ritka jellemvonással: elgondolkodtat. Aki odafigyelve végignézi a filmet, „megfertőződik” a kiegyensúlyozott, élettapasztalattal rendelkező idősek nyugalmával és képes lesz arra, hogy ha csak pár percre is, az ő szeműkkel tekintsen önmagára (és életére). Sokan élünk rohanó módon, miközben nem mindig tudunk (vagy akarunk) odafigyelni olyasmikre, amelyek pedig fontosak lennének.
A "Kezdő" egy intellektuális alkotás, mely időseknek és fiataloknak egyszerre nyújt szórakozást. Vannak benne ugyanis fiatalos poénok, de közben példamutatás is arra vonatkozóan, hogy hogyan kell(ene) megöregednünk. A választ De Niro szolgáltatja: fiatalos nyitottsággal és aktivitásunkat megőrizve. A filmben a 70 éves Ben Whittaker éppúgy el tud beszélgetni 20-as, 30-as kollégáival, mint a vele egykorúakkal. És ugyanúgy megnézi a Harry Pottert, mint a korban hozzá illő alkotásokat. Emellett pedig izelitőt ad abból is, hogy miért kell mindig adnunk megjelenésünkre. Ahogyan a filmben fogalmaz: "nem tévedhetünk el, ha a jó úton járunk".
A Kezdőt mindenkinek ajánlom, aki szereti az elgondolkodtató, könnyű kis vígjátékokat, és szereti De Niro játékát illetve az általam nagyon kedvelt Anne Hathawayt. Nem javaslom viszont az akciófilm-, és látvány mániásoknak és a humort alpáriságba csomagolva kedvelőknek.
Értékelésem: 7.0 / 10
A film adatlapja a Magyar Film Adatbázison
2016.01.31.(15:30)